Az egész világon hatalmas kihívást jelentenek az egészségügy és a betegek számára az úgynevezett multirezisztens kórokozók, vagy ahogyan a köznyelvben hívják őket a „szuperbaktériumok”.

Ezekkel a baktériumokkal megküzdeni nagy feladat és óriási probléma, mind egyénileg, mind orvosilag. Mit is tudhatunk róluk?

Az antibiotikumok felfedezése és elterjedése után a nem megfelelő indokkal történő alkalmazásuk következménye az lett, hogy a baktériumok elkezdtek védekezni a gyógyszerek ellen és azok gyakorlatilag hatástalanná váltak velük szemben. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a baktériumfertőzések gyógyítására alkalmasak. Az első antibiotikumot, a penicillint Alexander Fleming fedezte fel.

Egyre több olyan baktériummal találkozunk, amely képes akkora átalakulásra, hogy gyakorlatilag már nincs ellene ellenszer és ezek száma évről-évre nő. Többnyire ezek a kórokozók lehetnek felelősek a kórházi ellátás során keletkező fertőzésekért is. Az emberek nagy többségében azonban képesek úgy megtelepedni ezek a baktériumok, hogy tüneteket sem okoznak, csak jelen vannak a bőrükön, nyálkahártyájukon vagy bárhol a testen. Veszélyt jelenthetnek viszont azokra az emberekre, akiknek valamilyen ok folytán gyengébb az immunrendszerük, náluk súlyos, akár halált okozó következményei is lehetnek egy ilyen fertőzésnek.

A legrégebb óta előforduló multirezisztens kórokozó a Methicillin-Rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA), de sok olyan kórokozót lehetne még felsorolni, amelynek terjedése globálisan hat.

Ezeknek a kórokozóknak az elterjedéséhez számos helytelen folyamat hozzájárult az évtizedek során, például:

  • az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása (nem jó indokkal, nem megfelelő dózisban, nem megfelelő ideig) az emberi gyógyításban, valamint helytelen gyakorlat az is, ha orvosi utasítás nélkül az esetleg korábbról megmaradt gyógyszereket szedik be az emberek otthon.
  • az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása az állatgyógyászatban, amikor azokat a baktériumokat is el akarják pusztítani, amelyek egyébként nem okoznának betegséget, csak jelen vannak, hogy a hús és hústermék emberi fogyasztásra alkalmas legyen
  • higiénés hiányosságok, mind az egészségügyben, mind a személyi higiéniában

 

Mit lehet tenni?

Egyrészt az antibiotikumok felhasználását megszabott korlátok közé kell szorítani, mind emberi, mind állatgyógyászati szempontból. Másrészt fontos, hogy az emberek tudjanak arról, hogy nem tesznek jót azzal, ha magukat gyógyszerelik otthon. Mindezek mellett az egészségügy számára nagy kihívás a higiéniai szabályok kialakítása, azok betartása és betarttatása úgy, hogy mind magukat, mind betegeiket megóvják a fertőzésektől és azok esetleges továbbvitelétől.

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!